Szakítás és válás után sokszor nagyon nehéz pontot tenni a kapcsolat végére. Addig, amíg pedig az előző lelkünkben nem zárult le teljesen, addig nem lehet, sőt nem is szabad új

párkapcsolatot kezdeményezni, vagy elfogadni.

Mindenkinek szüksége van egy bizonyos „gyógyulási időre”, egy rövidebb-hosszabb időszakra, amíg nemcsak elfogadnia kell a helyzetet, hanem leszűrni a tapasztalatokból a lényeget. Tulajdonképpen azt, mi magunk hol rontottuk el… Ha ez elmarad, a következő kapcsolat éppen olyan fájdalmas véget ér, mint a korábbi, vagy korábbiak.

Nem vezet jóra, ha sértett önérzetünket, sebeinket egy új jelölttel szeretnénk gyógyíttatni. Ha a másik is sérült, annál inkább hajlamos felvállalni eleinte ezt a szerepet, mert a „gyógyítás”

folyamatában maga is gyógyulást remél. Ennek az az eredménye, hogy egyik a másikat, vagy mindketten egymást, alaposan kihasználják, és ha már nincs rá szükség, el is dobják.

A hálátlan kedves eltávolodása ekkor még erősebb fájdalmat okoz, és a sebek csak gyűlnek, gyűlnek…a végén már elfogy a bátorság az újrakezdéshez.

Az új kapcsolatra készen kell állni. A felkészülés abból áll, hogy megváltozunk mi magunk, és igyekezünk a lehető legjobb partnerévé válni annak, akit még nem is ismerünk. Az előző partner vagy partnerek (ha ismétlődően ugyanaz a probléma) rámutattak arra, mi az, amin nekünk változtatni kell. Amikor ezt tette, talán haragudtunk rá, pedig valójában – még ha fájdalmasan is – nagy szolgálatot tett nekünk. Segített bennünket abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat.

A következő, lehetőleg boldog és tartós kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy megismerjük önmagunkat. Megismerjük, elfogadjuk, és megtanuljuk szeretni. Ha ez sikerül, el tudjuk fogadni azt, hogy mi magunk, de a másik ember is egyéniség, akinek erényei és hibái is vannak. Akkor nem tőle várjuk el, hogy csak értünk és miattunk éljen, hogy minden gondolata csak mi legyünk, és mindig, mindenkor és mindenhova kézen fogva jöjjön velünk. Így megszületik a kölcsönös bizalom, a saját és a másik szabadságának tisztelete. Ezek a tartós, harmonikus párkapcsolata alapkövei.

És akkor jöhet a nagy Ő!

A leírtak valószínűleg egyszerűnek és szinte magától értetődőnek tűnnek. Élesben viszont koránt sem azok. Még az ember intelligenciájától és kultúrájától sem függ, hogy hogyan viselkedik egy kapcsolat végénél, és utána, mit él meg, hogyan látja a helyzetét és a jövőt.

Úgy tervezem, hogy ősszel indítok szakítás, válás közben és után lévő nőknek és férfiaknak egy rövid, néhány hetes csoportos foglalkozást, a saját erőből történő gyógyulás, és az önerőből való újrakezdés érdekében. Ehhez az eszközök az asztrológia és a Hellinger-féle rendszerállítás lesz, mert a született adottságok és a gyermekkori megszakított odafordulás a két leggyakoribb magyarázat a problémákra. Ha pedig a probléma okai tudatosodnak, akkor az önerőből történő gyógyulás elhatározás kérdése.