A ház, mint életterület
A 2. ház a szociális fejlődés kezdete, az anyagiak, az anyagihoz való viszony, a pénzkeresés módja, az elhatárolódási képesség, a saját tulajdon megszerzése és megőrzése. A szociális hozzáállás. Minden, ami „enyém”.
A ház, mint életszakasz
Életkor szerint a 6.-tól a 12.-ig születésnapig terjedő időszak. Ezen belül az aktív (kardinális) időszak a 6. születésnaptól számított 2 év 3 hónap, a passzív (szilárd), megőrző időszak a rákövetkező 1 év 2 hónap, majd a változó időszak a 6 éves életszakasz (változó) utolsó 2 év 8 hónapja.
A ház, mint életfeladat
Az első 2 év 3 hónap feladata a közösség lényegének megismerése és az abba való beilleszkedés. Erre az időszakra esik az iskolakezdés. A gyermek megismeri pajtásait és a pajtásasságot. Ilyenkor a családból való kilépés jelentheti új perspektívát nyit a gyermek előtt. Az egykéknek különösen érdekes megtapasztalás, hogy azonos korúakkal egyenlő esélyekkel indulhat, hogy tekintettel kell lennie másokra Most már saját tárgyai vannak, amelyek csak az övéi (iskolatáska, tanszerek) és amelyeket meg kell őriznie. Ugyanakkor megtanulja, hogy a másét tisztelni kell, nem lehet elbirtokolni azt, amit megtetszik.
A ciklus középső 1 év 2 hónapjában – nyolc-kilenc évesen – személyes biztonsága érdekében meg kell tanulnia elhatárolódni. Ilyenkor a célt szolgáló tipikus játékokban házat épít (székekből és takaróból, vagy más eszközökkel), ahova csak azt engedi be, akit akar.
Jellemző még a gyermekek között a közös játékba való hívás és onnan kizárás élménye.
A ciklus utolsó 2 év 3 hónapjának kezdetén egy vagy több veszteség-élmény hatására kialakul a veszteség-kezelés módjának alapja, amely a későbbi, felnőttkori viselkedést is meghatározza hasonló esetekben.
A ház krízise
A 10 évesek 2. ház krízise a veszteség-krízis. Ebben a korban kivétel nélkül mindenkinek lesz ilyen tapasztalata, és erre a szociális fejlődés szempontjából szükség van. A harmadik-negyedik osztályos gyermekek között a barátság igen intenzív érzelmi és szociális kapcsolat.
A legtöbben az „örök barát” vagy barátnő elvesztésében élik meg a leckét. Ezek kisebb-nagyobb drámák a gyermek életében és keserű csalódással járnak. A feldolgozatlan élmény hatására túlzott félelem alakulhat ki a gyermekben a szeretett személy elvesztése miatt és ez egyenesen a későbbi féltékenység melegágya lesz.
Az 2. ház megélésének változatai
1. Fizikai szintű megélések
- tárgyak eltulajdonítása
- tárgyak elvesztése
- a szükségesen felüli felhalmozás
- elhízás
2. Érzelmi szintű megélések
- szeretett személy hűtlensége, elvesztése
- kiközösítés
- irigység, féltékenység
3. Szellemi szintű megélések
- önzetlenség
- ősbizalom azzal kapcsolatban, hogy mindig annyi lesz, amennyire
szükség van
- mások értékeinek tisztelete
- egészséges önérték
- helyes értékrend
Az 2. ház feladatai és a konkrét feladatmegoldások
A környezet és a kollektív elvárása a szülöttel szemben az, hogy képes legyen megszerezni azt, amire szüksége van, de ne mások kárára. Határolódjon el attól, ami nem tulajdona. Más emberekhez és tárgyakhoz egészségesen ragaszkodjon. Ezekek Bika típusú elvárások a környezet részéről.
A 2. ház kezdetének jegye mutatja meg, hogy a szülött hogyan áll az értékek kérdéséhez.
Az 2. házban álló planéták
A 2. házban álló planéták közvetlen eszközök szimbólumai, amelyekkel az érintett a ház feladatait kezeli. A sikert mindig a 2. ház csúcsához közel eső (kardinális zónában) található planéták hozzák meg. A TP közeliek igen gyengék és fejlesztésre szorulnak, hogy a cél érdekében használhatók legyenek. A házban erős planéták olyan képességeket jelölnek, amelyek tehetség formájában közvetlenül anyagiak megteremtésére alkalmasak. A foglalkozásokban például nagy szerepük lehet.
Felnőttkori szociális problémák okai
Felnőtt korban jelentkező szociális problémák (kapzsiság, irigység, féltékenység, hamis értékrend, stb.) mind a 2. házban keletkezett élmények hatására alakulnak ki. Természetesen idővel sok alkalom nyílik arra, hogy a még oly fájdalmas megélés során keletkezett beidegződések feloldódjanak. Ennek azonban két alapfeltétele van: fel kell ismerni a konkrét
gyermekkori eseményt és az azzal kapcsolatos érzelmi traumát. Utána tudatosan elemezve az egykori történetet felszabadítható a tudattalanban lévő lenyomat, amely az említett szociális problémákat okozza.
Szociális problémákkal küzdő emberek nagy részénél oppozíció húzódik a 2.-8. ház tengelyén. Az oppozíció két végén álló szimbólum világosan megmutatja, mely két személyiségrész konfliktusáról van szó. Ha megnézzük az időpontokat (életóra), a 2. házban mely időszakban volt egy történés, amely nagyon fontos a konfliktus kialakulása szempontjából, akkor már nem nehéz megfejteni, mely személyiségrészeknek kell jobban integrálódniuk, hogy az egyén megszabaduljon alapvető problémájától.
Egy konkrét példa (nő)

Ez a hölgy 1999-ben titkos kapcsolatot kezdett egy házas férfival. Bár tudta, hogy a férfi nem akarja családját elhagyni és számára nincs igazán perspektíva, időről időre megpróbálta szakítással megzsarolni. Nem telt el egy egész év, amikor a férfi felesége megtudta a viszonyukat és nagy botrány csapott. A kikényszeritett találkozása a feleséggel rettenetesen megszégyenítette. A férfi szakított vele, ő pedig (szerencsére sikertelen) öngyilkosságot kísérelt meg.
A 2000. késő őszén kitört botrány idején kvinkunx Uránusz és félszextil Szaturnusz fényszögeket alkotott az életóra. A fényszögek magyarázatot adnak az eseményre, de ezzel nem elégedhetünk meg. Tudnunk kell, hogyan, miért kerülhet valaki ebbe a helyzetbe.
Beszélgetésünk alkalmával a 2. ház gyermekkori élményeit boncolgattuk és sokáig semmi érdemleges – veszteség élmény és annak feldolgozása kérdésre – nem jutott a hölgy eszébe.
Majd egyszer csak beugrott. Emlékei szerint talán 8 éves lehetett, amikor az iskolában vélekedése szerint meglátta egyik osztálytársnőjénél a néhány napja elveszített golyóstollát.
Szó nélkül visszavette. A másik kislány szólt a tanító néninek, aki az egész osztály előtt megszégyenítette a gyermeket. Ez a gyermek otthon nem mert szólni a történtekről, de másnap beteg lett és néhány napig nem ment iskolába. A dolog többé nem került szóba az iskolában, de utólag otthon, az íróasztala mögött megtalálta az eredeti tulajdonában lévő ugyanolyan tollat.
Úgy emlékszik erre vissza, hogy nagyon szégyellte magát és egy életre megtanulta, hogy olyan tárgyhoz nem szabad nyúlni, ami nem az övé. Ezt valóban soha többé nem is tette, de a traumát nyilván nem dolgozta fel magában, ezért élte meg végzetes csapásként, ami vele 2000-ben történt.